Tipp: a diák között lépkedni a J és K billentyúkkel lehet. Szöveges kereséshez ctrl-F használható.
Letöltés
Programozás alapjai 2
UNIX dióhéjban
Szeberényi Imre
BME IIT
<szebi@iit.bme.hu>
M Ű E GY E T E M 1 7 82
UNIX alapok
© BME-IIT Sz.I.
2020.02.10.
- 1-
Legfontosabb tulajdonságai
•
•
•
•
többfelhasználós (multiuser)
időosztásos (time sharing)
hardware független
nyílt rendszer
– gyártófüggetlen protokollokon, eljárásokon, és
szabványokon alapul.
– nem kötődik egyetlen gyártóhoz sem
UNIX alapok
© BME-IIT Sz.I.
2020.02.10.
- 2-
Legfontosabb tulajdonságai/2
• szorosan kötődik az Internet technológiákhoz
• mikroszámítógéptől mainframe-ig és
szuperszámítógépig minden hardware platformra
implementálták
• sok segédprogram, melyek lehetővé teszik
komplex feladatok megoldását is
• I/O eszközök egységes kezelése
• hierarchikus állományrendszer
UNIX alapok
© BME-IIT Sz.I.
2020.02.10.
- 3-
A UNIX rövid története
• A UNIX nem új, de mindig
megújul (több, mint 50 éves)
• Bell Laboratories (1968-1974)
Saját célra szoftver fejlesztői
környezet. (Denis Richie,
Ken Thompson, PDP-7)
• V6, V7 (C nyelv); Egyetemek,
kutatóintézetek (sok ötlet, felhasználók
igényei szerint, inkompatibilitás).
UNIX alapok
© BME-IIT Sz.I.
2020.02.10.
- 4-
A UNIX rövid története/2
• két fő irányzat:
– AT&T SystemV,
– BSD
• minden nagy gyártó saját implementációval
rendelkezett (SVR4,OSF/1, BSD, Linux)
• szabványosítási törekvések (Posix, X/Open
portability guide)
• legnépszerűbb PC-n futó változatai: Linux,
FreeBSD, SCO, Solaris
UNIX alapok
© BME-IIT Sz.I.
2020.02.10.
- 5-
Bejelentkezés
• Felhasználó azonosítás grafikus, vagy
alfanumerikus felületen keresztül:
– login
– password
• Jelszó változtatás: passwd
• Kedvelt ssh kliens a putty
– fontos a helyes beállítás:
• keyboard
• char set (translation)
UNIX alapok
© BME-IIT Sz.I.
2020.02.10.
- 6-
Bejelentkezés/2
• Bejelentkezés után normál esetben a login v. home
katalógusban elindul a parancsértelmező (shell).
• Ez értelmezi a felhasználói parancsokat és indítja a további
processzeket (processz = futó program).
• Több shell alakult ki, melyek elsősorban programozói
szempontból különböznek.
• A parancsértelmező kezelése kényelmetlen, ha nincs rendesen
beállítva a környezet.
• Nagyon fontos a terminál típusának beállítása, annak
összhangja a terminál emulátorral. (set term=, TERM=)
UNIX alapok
© BME-IIT Sz.I.
2020.02.10.
- 7-
A UNIX állományrendszere
• Az állományrendszer hierarchikus, fa
• Legfontosabb tulajdonságok:
– egyetlen gyökér (root) van a rendszerben, a
kötetek (adathordozók) számától függetlenül
– Fájlok legfontosabb csoportja:
• egyszerű (plain)
• katalógus (directory)
• periféria (device)
további csoportok:
• socket
• named pipe
• szimbolikus link
UNIX alapok
© BME-IIT Sz.I.
(jele: -)
(jele: d)
(jele: c vagy b)
(jele: s)
(jele: p)
(jele: l)
2020.02.10.
- 8-
A UNIX állományrendszere/2
– Katalógusok, perifériák is fájlként látszanak,
általában teljesen azonos módon kezelhetők az
egyszerű állományokkal (ugyanazok a
rendszerhívások: open, close, read, write, stb.)
– Állományokat sem tartalmuk, sem nevük
alapján nem kell megkülönböztetni (azaz: nincs
külön szöveg fájl vagy bináris fájl, nem a fájl
neve vagy kiterjesztése határozza meg a fájl
funkcióját)
UNIX alapok
© BME-IIT Sz.I.
2020.02.10.
- 9-
A UNIX állományrendszere/3
– A fa struktúrában keresztkapcsolatok (link)
hozhatók létre. A link két változata:
• Hard link
• Szimbolikus link
– A fájlok elnevezési szabályai rugalmasak
kötet
gyökér
link
UNIX alapok
© BME-IIT Sz.I.
2020.02.10.
- 10 -
Védelmi rendszer
• Többfelhasználós rendszer, védeni kell:
– fájlok adatait
– processzek adatait
• A védelem kiterjed:
– olvasásra
– írásra
– végrehajtásra
UNIX alapok
© BME-IIT Sz.I.
2020.02.10.
- 11 -
Védelmi rendszer/2
• A bejelentkezéskor felhasználó azonosítás
történik és meghatározásra kerül az adott
felhasználó
– UID-ja (felhasználó azonosító)
– GID-je (csoport azonosító)
(A felhasználók csoportokba oszthatók. Egy
felhasználó több csoportba is tartozhat)
• A felhasználó által létrehozott minden
processz ezt örökli.
UNIX alapok
© BME-IIT Sz.I.
2020.02.10.
- 12 -
Védelmi rendszer/3
• Minden állománynak van:
– tulajdonosa (rendszerint aki létrehozta)
– felhasználói csoportja
– legalább 3x3-as védelmi kódja
• Ez utóbbi megadja, hogy a
– tulajdonos
– csoporttárs
– bárki más
milyen műveletet végezhet az állományon.
UNIX alapok
© BME-IIT Sz.I.
2020.02.10.
- 13 -
Védelmi rendszer/4
• Állományokon végezhető műveletek:
– olvasás
(r)
– írás
(w)
– végrehajtás/keresés (x)
• Az ls parancs a védelmi kódot betűkkel
jeleníti meg pl:
-rwxr-xr-- 1 joska
UNIX alapok
© BME-IIT Sz.I.
tanulo
....
2020.02.10.
- 14 -
Védelmi rendszer/5
• Védelmi szempontból a katalógusok nem
különböznek a fájloktól. A katalógust egy
cédulának kell tekinteni, amire a fájl neve van
felírva. Egy fájl védelme nem függ az azt
tartalmazó katalógus védelmétől.
Pl:
drwxrwxrwx
2
joska . . . . munka
-r--r--r-UNIX alapok
© BME-IIT Sz.I.
1
joska . . . . levelem
2020.02.10.
- 15 -
Védelmi rendszer/6
• Az előzőek alapján a fájl módosításához nem
kell írási jog a befogadó katalógusra.
Pl:
dr-xr-xr-x
2
joska . . . . munka
-rw-rw-rw-
UNIX alapok
© BME-IIT Sz.I.
1
joska . . . . levelem
2020.02.10.
- 16 -
chmod parancs
chmod okt_szám file1 file2 ...
chmod oug+-=rwxstougX file ...
Pl:
chmod
chmod
chmod
chmod
UNIX alapok
640 uborka
-w korte
g+w alma
oug=rw
© BME-IIT Sz.I.
2020.02.10.
- 17 -
Fájlkezeléssel kapcs. parancsok
–
–
–
–
–
–
–
–
–
–
UNIX alapok
cd (change dir)
pwd (print w. dir.)
mkdir (make dir.)
rmdir (remove dir.)
ls (list)
cp (copy)
rm (remove)
mv (move)
ln (link)
ln –s
© BME-IIT Sz.I.
katalógus váltás
munkakatalógus kiírása
katalógus létrehozása
katalógus törlése
katalógus lista
fájl(ok) másolása
fájl(ok) törlése
fájl(ok) áthelyezése
fájl hivatkozás készítés
szimbolikus hivatkozás
készítése
2020.02.10.
- 18 -
Fájlkezeléssel kapcs. parancsok/2
– chmod (ch. mode) védelmi kód változtatás
– chown/chgrp
tulajdonos megváltoztatás
– mount/umoun t
kötet csatlakoztatás
Sok fájkezeléssel kapcsolatos parancs –r (–R)
kapcsolóra rekurzív lesz (pl. cp)
UNIX alapok
© BME-IIT Sz.I.
2020.02.10.
- 19 -
On-line manual
man
man man
man –k
man 1 cp, vagy man –s 1 cp
GNU:
info
UNIX alapok
© BME-IIT Sz.I.
2020.02.10.
- 20 -
Shell
• Parancsértelmező (shell) értelmezi a
felhasználói parancsokat. Ez független attól,
hogy grafikus, vagy alfanumerikus felületen
dolgozunk.
• Több shell alakult ki, melyek programozói
szempontból és a kényelmi
szolgáltatásokban különböznek.
UNIX alapok
© BME-IIT Sz.I.
2020.02.10.
- 21 -
Shell legfontosabb tulajdonságai
• Parancsértelmező és programozási nyelv.
• Egyszerűen kialakítható ún. shell szkript vagy
parancs fájl, amivel a parancskészlet bővíthető.
• Egyszerű szintaxis a standard input-output
átirányítására.
• Csővezeték segítségével komplex feladatok
megoldása a meglevő segédprogramokkal.
• Egyénileg konfigurálható, testre szabható.
UNIX alapok
© BME-IIT Sz.I.
2020.02.10.
- 22 -
Shell-ek beállítása
• Több jól definiált ponton speciális
parancsállományok futtására van lelhetőség:
–
–
–
–
UNIX alapok
login
start
logout
távoli vagy nem interaktív
© BME-IIT Sz.I.
2020.02.10.
- 23 -
Shell-ek beállítása/2
shell
sh
ksh
csh
tcsh
bash
UNIX alapok
login
/etc/profile
$HOME/.profile
/etc/profile
$HOME/.profile
/etc/csh.cshrc
/etc/csh.login
~/.cshrc
~/.login
/etc/csh.cshrc
/etc/csh.login
~/.tcshrc || ~/.cshrc
~/.login
/etc/profile
~/.bash_profile
||~/.bash_login
|| ~/.profile
© BME-IIT Sz.I.
start
logout
rsh, nem interakt.
/etc/csh.cshrc
~/.cshrc
/etc/csh.logout
~/.logout
/etc/csh.cshrc
~/.cshrc
/etc/csh.cshrc
~/.tcshrc || ~/.cshrc
/etc/csh.logout
~/.logout
/etc/csh.cshrc
~/.cshrc
~/.bashrc
~/.bash_logout
$BASH_ENV
~/.bashrc
2020.02.10.
- 24 -
Parancsok általános felép.
parancs kapcsolók argumentumok .....
• Kapcsolók: parancs működését, eredményét
módosító paraméterek. Többnyire "–"-szal
kezdődnek. (ls –l).
• Általános szabály, hogy ha a fájlnév
helyén – áll, akkor az a szabványos
be/kimenetet jelöli. (pl: cmp – f1).
UNIX alapok
© BME-IIT Sz.I.
2020.02.10.
- 25 -
Parancs és parancssor
• Egy parancssor több parancsot is
tartalmazhat.
– prog1 ; prog2
– prog1 || prog2
– prog1 && prog2
• Sőt egy parancssor több sorból is állhat.
(folytatósor)
• Egy parancs is lehet többsoros (pl: for)
UNIX alapok
© BME-IIT Sz.I.
2020.02.10.
- 26 -
Shell I/O átirányítás
•
•
•
•
prog > file
prog >> file
prog < file
prog << VEGE
ezt a prog megkapja a standard bemenetén
a VEGE végjelig. Ez a „here” dokumentum.
VEGE
• prog1 | prog2
UNIX alapok
© BME-IIT Sz.I.
2020.02.10.
- 27 -
Shell parancshelyettesítés
• Lehetővé teszi, hogy egy program kimenete
a másik program indítási paramétere legyen:
prog1 `prog2`
more `grep -l alma *.txt`
UNIX alapok
© BME-IIT Sz.I.
2020.02.10.
- 28 -
Shell állománynév helyettesítés
• FONTOS: állománykezelő szinten nincs
kiterjesztés, ezért a . (pont) a név része.
• prog *
- tetszőleges számú bármi
• prog ?
- 1 db bármi
• prog [abc]
- a, vagy b, vagy c
• prog [a-z]
- egy az a-z intervallumból
• prog ~/file
- home_kat/file
• prog ~user_nev/file - user_home_kat/file
UNIX alapok
© BME-IIT Sz.I.
2020.02.10.
- 29 -
Shell állománynév helyettesítés/2
• Nincs korlátozás a helyettesítő karakterek
alkalmazására.
ls A?[0-9]*z
ls ~/**A**
• Ha a programra szeretnénk bízni a kezelést,
le kell „takarni”.
ls
UNIX alapok
"**A**"
© BME-IIT Sz.I.
2020.02.10.
- 30 -
Speciális jelentés megszüntetése
Szinte minden jel speciális:
* ? [ ]< > | & $ { } ; ( ) '
'
' t
" n
` i
t
n
i
UNIX alapok
"
n
t
i
`
n
i
t
\
n
i
i
$
n
i
i
" ` \
*
n
n
i
terminális
nem értelmeződik speciálisan
értelmeződik
© BME-IIT Sz.I.
2020.02.10.
- 31 -
Reguláris kifejezések
• Szövegfeldolgozás jellemző feladat a
programfejlesztői környezetekben.
• A szövegre illeszkedő minta egységes
megadására találták ki.
• Segítségével bonyolult minták és illesztési
szabályok adhatók meg.
• Sajnos nem teljesen egységes, mert van egy
bővített változata is.
UNIX alapok
© BME-IIT Sz.I.
2020.02.10.
- 32 -
Reguláris kifejezések/2
c
önmagát a c karaktert jelenti.
\c
"c", ha c nem számjegy és nem (, ), {, }.
^
sor elejére illeszt.
$
sor végére illeszt.
.
egy db tetsz. kar. (kivéve újsorjel).
[abc] "a", "b", vagy "c"
[^abc] bármi ami nem "a", "b", vagy "c"
UNIX alapok
© BME-IIT Sz.I.
2020.02.10.
- 33 -
Reguláris kifejezések/3
r* r atom nullaszor vagy sokszor ismétlődhet
r1r2 r1 és r2 atom egymás után illesztendő úgy,
hogy r1 a lehető leghosszabban illeszkedjék.
r+ r atom egyszer vagy sokszor ismétlődhet
r? r atom 0-szor vagy 1-szer ismétlődhet
r1|r2 r1 vagy r2 atom közül csak az egyiknek
kell illeszkednie
Ez utóbbi 3 csak egrep, awk, lex, perl esetében
UNIX alapok
© BME-IIT Sz.I.
2020.02.10.
- 34 -
Reguláris kifejezések/4
\(r\) r reguláris kifejezésre később hivatkozni
lehet a \n alakban, ahol n egy számjegy.
\n hivatkozás az n. \(r\) alakú reguláris kif.-re
r\{m,n\} r atom minimum m-szer, de
maximum n-szer ismétlődhet
r\{m\}
r atom pontosan m-szer ismétlődhet
r\{m,\}
r atom legalább m-szer ismétlődhet
Ezek csak ed, sed és perl esetében.
UNIX alapok
© BME-IIT Sz.I.
2020.02.10.
- 35 -
Reguláris kifejezés példák
•
•
•
UNIX alapok
Az alma azt jelenti, hogy az alma minta a
soron belül bárhol előfordulhat.
A ^alma előírja, hogy az alma mintának
a sor elején kell előfordulnia.
A ^[mh]?alma azt jelenti, hogy sor
elején alma vagy malma vagy halma
mintának kell előfordulnia.
© BME-IIT Sz.I.
2020.02.10.
- 36 -
Reguláris kifejezés példák/2
• A ^[^mh]alma azokra a sorokra
illeszkedik, amelyen nem malma, vagy
halma sorozattal kezdődnek, de ?alma
mintával kezdődnek.
• A ^\([abc]\)\1 azokra a sorokra
illeszkedik, amelyek vagy aa, bb vagy cc
kezdetűek. (\1 szerepe itt az, hogy az [abc]
szabad paraméterek közül az aktuálisan
illeszkedőt kijelölje.
UNIX alapok
© BME-IIT Sz.I.
2020.02.10.
- 37 -
Verziókezelő rendszerek
• Együtt kezelik különböző verziókat. Nincs
szükség változatos nevű állományokra.
• Vannak operációs rendszerek, melyek ehhez
támogatást adnak, de....
• Segítik a verziók adminisztrálását
–
–
–
–
–
UNIX alapok
SCCS
RCS
CVS
SVN
GIT, HG, GITHUB, GITLAB …
© BME-IIT Sz.I.
2020.02.10.
- 38 -
Verziókezelő rendszerek/2
Jellemző életciklus: R.L.b.l
1.3.2.1
1.1
1.2
1.3
1.3.1.1
Távoli tároló:
UNIX alapok
© BME-IIT Sz.I.
1.3.2.2
2.1
4.12
1.3.1.2
Lokális másolatok:
2020.02.10.
- 39 -
